Az esküvői fotózást, esküvői szolgáltatók munkáját rendszerint a felszín alapján ítélik meg, de elmesélem a valóságot megmutatni mindenféle ködösítés nélkül.
Kezdjük azzal, hogyan is születik az esküvői fotós. Legtöbb ismerősöm és jómagam is egy látszólag teljesen idegen szakterületről érkeztünk. A fotózás nálunk csak amolyan szerelem volt, egy hobbi. Ennek a hobbinak a digitális világ elég nagy lehetőséget nyújtott. Korábban, filmes időszakban meggondolta mindenki, mire használja fel kockát a filmtekercsből, mostanra nincs közvetlen érzékelhető „ára” egy expónak. Ára természetesen továbbra is van, nem is kevés, de nem olyan közvetlenül érzékelhető.
Mindig szerettem volna egy fényképezőt, de valahogy sosem jutott alkalom rá.2008 nyarán vettem meg életem első fényképezőjét ☺
Állítgattam, tekergettem manualba és lőttem mindent, persze az eredmény kuka (azt hittem tudok fényképezni☺ Ez a dolog tartott vagy egy évig és vásároltam egy tuti könyvet☺ Valójában ez az, ami elindította nálam, hogy a fotózással komolyabban is foglalkozni kellene, nem csak amolyan katt-katt lövök mindenre, ami mozog, meg ami nem. Lecseréltem a gépet egy Canon 600 d-re a gyors fejlődés érdekében. A minőség azért váratott magára☺Bújtam a könyveket és képeim szépen lassan fokozatos javulás mutatkozott. Folyamatosan gyakoroltam, tanultam, előadásokra jártam, de még mindig nem szakosodva. Tanultam riportfotózást, tárgyfotózást, természet fotózást. Találtam magamnak egy kiváló mentort, akitől rengeteget információt merítettem. Ez volt az a pont a fotós pályafutásom terén, amikor elhatároztam, hogy embereket szeretnék fotózni.
A fotózás pont olyan, mint a programozás. Saját kedvtelésre nincs benne kihívás, csinálgatod, de ha nincs semmi ösztönzés (konkrét feladat, határidők, stb) Na jó ez túlzás volt..van benne bőven kihívás…akkor mindig találni fogsz valami más feladatot, ami sokkal fontosabb akkor fekszel a strandon, elmész futni vagy sörözöl a barátokkal ☺). Kellett valami olyan téma, ami nem egy egyszeri munka, van benne kihívás és az emberekkel kapcsolatos.
Kihívás volt számomra volt az első esküvő. Egy olyan terület, ahol nincs lehetőség a hibázásra. Ha egy portréfotózáson nem sikerül elsőre a fotó, gond nélkül megkérhetem, hogy pózoljon nekem újra meg újra, amíg egy tökéletes kép el nem készül. Egy esküvői fotózáson erre maximum a kreatívnál van lehetőség, a szertartások alatt egyszer húzzák fel a gyűrűt, egyszer csókolják meg egymást, egyszer írnak alá, csokordobás ilyesmi… Ha ez nem lenne elég, ott van még melletted a videós, akinek ugyanazokat az eseményeket kell megörökítenie, és ha nem figyeltek egymás munkájára, akkor mindkettőtöknek rossz lesz az anyaga és kerülgetitek egymást.
Bár a technikai tudásom megvolt (akkor legalábbis így gondoltam) fejben még nem voltam kész a feladatra. Tükrös gép és egy 50-es üveg hozzá.
Hamar ráébredtem hogy, ha komolyan szeretném űzni ahhoz bizony invesztálni is kell. Így folyamatosan a munkák nagy részét visszaforgatva beszereztem a gépeket és az objektív parkot.
Természetesen minden munkához más kell ezért célszerű, ha van pár darab a zsákba melyek esti fényviszonyokban is hatékonyan használhatók.
Az első probléma, amit egyetlen iskolában sem tanítottak meg, az ügyfélszerzés volt. Több ismerősöm ezen a ponton vérzett el. Hiába voltak nagyszerű fotósok, az első fekete leves az, hogy az esküvői fotózás részben nem a fotózásról szól. Az első akadály:
Referencia nélkül nincs munka, munka nélkül pedig nincs referencia. A piacon pedig sokan vannak. Valahogy el kell juttatni az üzeneted a menyasszonyok részére, miszerint itt vagy, esküvői fotós vagy, válasszanak téged. Mivel marketingképzés se nagyon volt az esküvői fotós oktatásokon, legfeljebb felszínesen, nem csoda, hogy csak nagyon keveseknek sikerült valóban érvényesülni. A harmadik probléma a munka költség oldala. Ha valaki ezt egyből főállásként szeretné csinálni, az előtt megemelem a kalapom. A 2000-es évek elején még gond nélkül a google találati lista elejére lehetett kerülni, ha valaki ismert pár trükköt. Ez 2010 környékére már nem volt ilyen egyszerű, mostanra pedig már egész más a helyzet. Meg kell találnod azt a célcsoportot, aki a te leendő ügyfeled anyagilag és ízlésben egyaránt, majd nekik kell eljuttatni a megfelelő üzenetet. Ez pedig egy olyan feladat, amit nem elég egyszer elvégezni, majd várni a csodát, ezt folyamatosan építgetni, finomítani kell. Aki jó ebben, annak tele a naptára. Aki rossz, az lehet hatalmas művész, akkor sem lesz sok megrendelése. A munkának ez az egyik olyan része, amit szinte mindenki utál csinálni. Viszi az időt, nem is ez az elsődleges „szakterületünk” és szinte semmi azonnali visszajelzés nincs a munkánk minőségét illetően.
Ha jól dolgoztunk, akkor jönnek a megkeresések. Mivel a legtöbb pár több tucat ajánlatkérő e-mailt küld szét, hozzá kell szokni, hogy a legszívhezszólóbb ajánlatra sem fogunk visszakapni válaszban egy „köszi” vagy hasonló üzenetet amennyiben nem mi lettünk a befutók (tisztelet a kivételnek). Ugyanígy a másik kérdés amit nehéz volt elfogadni, hogy amíg nincs aláírt szerződés, addig az a dátum üres. Hiába esküszik meg bármire a pár, hogy márpedig téged szeretnének, de ez meg az, meg amaz, ha valóban téged szeretnének, akkor azonnal alá lenne írva a szerződés és elutalva a foglaló. Sajnos volt olyan párom, aki több hónap várakozás és gondolkodás után szeretett volna leszerződni és aznap 1 órával korábban írtam alá ugyanarra a dátumra egy másik párral.
A találkozó: az esküvői fotós kiválasztása során úgy gondolom az egyik legfontosabb szempont a személyes szimpátia. Egy személyes találkozó során, de akár telefonon is.
A másik oldal a fotós családja, aki ebből annyit érzékel, hogy apuka (vagy anyuka) már megint elmegy délután valahova (mert ezek a találkozók leggyakrabban munkaidő után vannak) és már megint csak este jön haza. (1 óra út a találkozóra, 1 vissza, 2-3 óra beszélgetés, 4-5 óra távollét)
A következő kapcsolatfelvétel a párral a jegyes fotózás (ha van ilyen), ezt az esküvő előtt nem sokkal szoktuk megejteni. A fotózás lényege itt nem feltétlenül a képek készítése, inkább az, hogy emberileg közelebb kerüljünk egymáshoz. Természetesen célom, hogy remek jegyes fotók is készüljenek ezen idő alatt, amit később meghívóhoz, ültetőkártyához vagy csak szimplán nézegetés célból fel tud használni a pár.
A fotózást követően hazaérve az első teendő a kártyák lementése a számítógépre, majd mielőtt még bármi is történne a képekkel, készül egy biztonsági másolat. Az informatika világában hallottam sok adatot gyorsan eltűnni, így ezt az érzést nem szeretném átélni. A fotók feldolgozásához (a képek nem jpg formátumban készülnek, hanem a régi filmes negatívnak megfelelő Raw formában) az Adobe Lightroom illetve Adobe Photoshop programokat, valamint számos ezekre épülő kiegészítő pluginnal. Első lépésben átnézem az összes készült képet és kiválasztom amikkel dolgozni szeretnék. Ez az első szűrő, amivel a hasonló képekből kiválasztom a legjobbat, az esetleg mégse olyan jól sikerültek kimaradnak, stb. A kiválasztott képek kapnak egy egységes, rám jellemző szín és tónus világot, majd egyenként végignézem őket, és ahol kell, részleteibe menően módosítom a képet, vágok rajta, vízszintbe állítom ha kicsit dől, kiemelek részleteket, korrigálom a fényes / árnyékos részeket. Második körben jön a Photoshop azokhoz a képekhez, ahol olyan jellegű tartalmi beavatkozásokat kell végezni, amire a PS alkalmasabb, mint a LR. Tipikusan ilyen a bőr retus, tartalmi elemek nyomtalan eltávolítása, stb.
Az esküvő előtt pár nappal még véglegesítjük a menetrendet, helyszínek pontos címét, események időpontját, mikor és hol találkozunk..
De ne ugorjunk ennyire előre, indulás előtt még van egy elég fontos tennivaló, a felszerelés ellenőrzése. Egyrészt az összes akkumulátort fel kell tölteni. Ez nem is olyan kis faladat, mivel 4 fényképező akku és olyan 16-20 db AA ceruza akksit, plusz led lámpához is. Még egy Tesla is elindul ekkora energiától ☺ Ezzel a töltők egy napig el szoktak lenni, így nem szabad az utolsó pillanatra hagyni. Ha fel lett töltve minden jöhet a gépek beállításainak ellenőrzése, kártyák törlése, és az összepakolás..Minimum 2-3 alkalommal átnézem mielőtt beszállnék az autóba.
A nagy nap: mivel nem csak helyben dolgozom, elég sok időt visz el az utazás. Egy átlagos esküvőre egy-másfél óra oda és ugyanennyi vissza az út, de van, hogy ennél sokkal több.
A helyszínre szeretek jóval a megbeszélt időpont előtt megérkezni több okból is. Egyik az esetleges probléma lehetősége útközben (defekt, dugó, stb), valamint így bőven van időm feltérképezni az adott helyszínt, előkészülni a fotózásra, megismerkedni a hozzátartozókkal, stb. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kezdés időpontig nem dolgozunk
Fotózás: ezt a részét nem is nagyon részletezném, hisz ha valaki jár esküvőn nagyjából látja mit csinál ott a fotós. Persze stílusban mindenki más egy kicsit, de a munka nagyjából hasonló jellegű.
Én hajnali 1 órakor általában megkérdezem a párt a menyecske tánc után, hogy van-e még valami fontos esemény, amiről szeretnék ha emlék maradna, ha nem, akkor csomagolunk.
Hazaérve a jegyes fotózásnál már leírt terv szerint, fájlokszámítógépre másolása, csak itt némileg több adatról van szó, egy teljes esküvőn ketten 2 géppel 2-3000 nyers képet gond nélkül nyomok ami adatban olyan 50-60GB. Ennek ugye a másolása nem 2 perc és a tárolásához pedig óriási mennyiségű háttértár szükséges (ha csak a nyersanyagot nézzük, az évente 3tb körüli adat, aminek a biztonságos tárolása nem olcsó feladat+ a felhő).
Vasárnap mikor hogy, pihenőnap de ez nem mindig jön össze). Hétfőtől csütörtökig vagy ha nincs pénteken esküvő akkor péntekig jobbára egész nap utómunka, de mivel pár nap biztos kiesik a hétből egy más fotózás miatt, így a 4/5 napból legfeljebb 3-4 amit valóban a képek feldolgozásával tudok tölteni, ami kevesebb, mint ami egy teljes anyag feldolgozásához kell, így a szezon elejei 2-3 hetes átadási határidő emelkedhet kissé a nyár közepe-vége felé de nem jelentősen. Sajnos 1-200 képet átnézni, kiválogatni ami egy jegyes fotózásnál keletkezik, jóval egyszerűbb feladat, mint 2-3000 képet átnézni, nálam a képek első szűrése el visz egy napot. Ezt követően a folyamat nem különbözik a már leírtaktól, csak egy picit tovább tart. Ha készen vannak a képek, jöhet a „csomagolás”. A képeket prémium usb pendrive-n fadobozban kapjátok kézbe, mellé csomagolok még egy online galériát(praktikus találmány.Ha minden összeállt, jöhet a szerződés pénzügyi rendezése és ha megoldható egy személyes átadás. Amennyiben albumot is szeretne a pár, akkor az átadott képekből válogatják ki a számukra tetszőket és ezekből állítok össze egy album tervet. Ezzel párhuzamosan megbeszéljük a fotókönyv többi paraméterét (méret, oldalszám, lapvastagság, borító anyaga, album stílusa) és ha minden megvan és a tervek is elfogadásra kerültek, akkor küldöm el a megrendelést, aminek az átfutási ideje 2 hét + amíg beérkezik az országba és onnan eljut hozzám, majd tőlem a párhoz.
Ami kimaradt: Ahhoz, hogy az érdeklődők ránk találjanak, folyamatosan frissíteni kell weboldalunkat, blogunkat, facebook oldalunkat. Ehhez újra elő kell venni a feldolgozott anyagokat, az adott szempontok szerint leválogatni (pl.: csak kreatív képek, készülődős képek, dekoráció). Mivel erre a szezon alatt alig van idő, így az utolsó anyag átadása után valamikor év elején tudok erre időt szakítani, ahogy teszem azt most is. Ilyenkor próbáljuk utolérni magunkat és bepótolni azokat a hiányosságokat, elmaradásokat amikkel év közben nem tudtunk foglalkozni. Természetesen ebben az időszakban sem unatkozunk, csak a munka jellege más, nem esküvők hanem gyerekfotózás, családifotózás, céges rendezvények, stb)
Szintén ez az időszak marad arra hogy, megvizsgálva alakítsunk a felszerelésünkön. Mivel az átlagemberek kicsit más jelleggel használják a gépüket ahhoz, hogy jobban érthető legyen miért is van erre szükség, igyekszünk a felszerelésünkre a lehetőségekhez mérten vigyázni, de a kopás, amortizáció így is sokkal nagyobb, mint egy átlagos otthoni felhasználás esetén. Ha már cserélni kell, semmiképp sem szeretnénk visszafelé lépkedni, így a lecserélni kívánt tartozék vagy gép paramétereinél valamivel jobbat keresünk helyette. Sajnos bármennyire is fájdalmas ez anyagilag, ha nem szeretnénk minőségben visszaesni, kockázatot vállalni azzal, hogy több dolog romlik el munka közben, mint amennyi tartalékkal rendelkezünk, akkor 2-4 évente sort kell keríteni erre.
Egy „úgymond” használható fényképezőváz megközelítőleg 500 ezer és 1,2 millió környékén mozog. Persze itt is határ a csillagos ég. Számolhatunk 2 darabbal a biztonság kedvéért.
A gépekhez természetesen objektívek is kellenek. Itt szintén jelentkezik egy komolyan költség, mert drága az üveg és a vas☺
Jelenleg ezekkel dolgozom:
- Canon 35mm 1.4
- Canon 85mm 1.4
- Canon 24-70 2.8 ii
- Canon 70-200 2.8 ii
Vastagon fog a ceruza, 500-800 ezer forint egy-egy kiváló fényerős lencse. Valamennyit lehet spórolni más gyártók termékeivel, de véleményem szerint a gyári cucc megbízhatóbb.
Én speciel a fix fókusztávú objektíveket preferálom a remek képminőségük miatt. Ellenben bizonyos helyzetekben pragmatikusabb egy atom zoom is. A gépekkel ellentétben az objektívek jóval lassabban amortizálódnak, így ezek cseréje inkább a minőségi javítás miatt szükséges. Bár a napokban egy tárgy fotózás előkészületében a fényképező megfejelte az asztalt állványra rögzítve. Megjegyezném, a gép állvánnyal együtt simán van 5-6 kg, szóval jelentős becsapódás következett be. Valószínű belerúgtam, mert magától nem dől fel…nem az a fajta. Szerencsére napellenző volt az obin és az tört ketté. Mindenesetre, ha beszakad az üveg, akkor azzal nem kell karosszériáshoz menni.
A fenti pár oldalban megpróbáltam összefoglalni, miből áll egy esküvői fotós munkája, milyen háttér dolgok vannak, amiket a párok nem láthatnak, de tudom, hogy ezzel az írással is épp csak a felszínt ismertettem.
Remélem érdekesnek találtad!